Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 50. napon kezdődő, két napos keresztény ünnep. Mivel a húsvétnak sincs egyetlen állandó dátuma, ezért a pünkösdöt is húsvét napjától számítjuk. Pünkösd a húsvétot követő 7. vasárnapon, azaz húsvétvasárnaptól számított 50. napon (a görög pentekoszté = ötvenedik szóból) ünnepelt mozgó ünnep. A pünkösd legkorábban május 10 re, legkésőbb június 13 ra eshet.

A pünkösd azonban nem csak időpontjának kiszámításában függ a húsvéttól, hanem tartalmában is ahhoz kötődik. A keresztény mitológia szerint Jézus halálát követően az ő lelke ezen a napon szállt le az égből Szentlélek formájában, majd egy óriási szélvihart kavarva kiáradt az apostolokra, és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, aminek köszönhetően minden embernek el tudták mesélni, mi történt Krisztussal valójában. Pünkösdkor tehát a Szentlélek eljövetelét és ezzel együtt az egyház megalapítását ünnepli a keresztény világ.
Az ünnep az apostolok idejére vezethető vissza.
Az evangélium szerint a tanítványok közösen ünnepeltek ezen a napon, mikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra. Miután Szent Péter szólt a néphez, sokan megtértek: így jöttek létre az első keresztény gyülekezetek. Ezen a napon mintegy 3000 fő csatlakozott a keresztény valláshoz, mivel a Szentlélek kiáradása az emberekre különös jelentőséggel bírt.
Pünkösd az egyik legősibb keresztény ünnep, amelynek időpontját már a niceai zsinaton meghatározták. Ez azt jelenti, hogy az egyház már a Kr. utáni 4. század első felében a vallás részévé tette ezt a napot, így immár több, mint másfél évezrede elválaszthatatlan része az anyaszentegyház szokásainak, ünnepeinek.
A középkorban a Szentlélek lánggal és széllel való megérkezésének jelképeként kürtöket, harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő szalagokkal, virágokkal jelképezték: a középkori vallási ünnepeken gyakran rózsát, ostyát szórtak a templom padlásáról a hívekre, máshol a Szentlelket jelképező fehér galambokat engedték szabadon a tetőtérből.
Pünkösd ünneplése mind az Ószövetségben. mind az Újszövetség tanaiban megtalálható.
Az Apostolok cselekedeteiről szóló bibliai könyvben Lukács leírja, hogy feltámadása után Jézus negyven napig volt még tanítványaival a földön. A negyvenedik napon, mielőtt „szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől”, Jézus megígérte nekik, hogy elküldi hozzájuk a Szentlelket, aki megerősíti őket.
Ez Jézus mennybemenetele után tíz nappal, a hetek ünnepén pünkösdkor meg is történt, amikor Jeruzsálem tele volt az ünnepre érkezett zarándokokkal. A szobában, ahol a tizenkét tanítvány együtt volt, „hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből […]. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.” Ennek hatására az apostolok elkezdtek különböző nyelveken beszélni. A szélzúgásra odasereglett mindenféle nemzetiségű emberek pedig csodálkoztak azon, hogy mindegyikük a maga nyelvén érti az apostolok beszédét.

De mi a Szentlélek?
Mást mond erről a teológia, mást, a keresztény egyház, megint mást, a zsidó vallás, és mást jelent a Szentlélek a különböző felekezetek és egyházak gyakorlatában.

A kereszténység tanítása szerint a Szentlélek vagy másképp Szent Lélek az Isten lelke, a Szentháromság harmadik személye. A Szentháromságban hívő keresztények szerint a Szentlélek „valóságos személy”, bár nem testesült meg. A nyugati keresztények szerint az Atyától és a Fiútól (Jézus Krisztus), a keleti keresztények szerint pedig az Atyától származik („az Atyától, a Fiú által”). Ez vezetett el ahhoz a teológiai vitához, mely 1054-ben a keleti s nyugati keresztények közötti szakadás egyik okává lett.

Olyan teológiai fogalom, amely egy „szellemi valóságot” jelöl. A kereszténység fő áramlata szerint az Újszövetség azt sugallja, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól eltérő személy, aki egy Istent alkot velük, de a Szentháromság dogmáját csak fokozatosan, a 4. századtól fogalmazták meg.
Egyes nézetek szerint az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. Bár e nézetek szerint a Szentlélek ugyan személy, de sohasem testesült meg, ezért nem ábrázolják emberi személyként a keresztények. A Szentháromságot elutasítók szerint viszont nem személy, hanem Isten ereje, energiája. A judaizmusban szintén Isten ereje, befolyása. Az iszlám vallásban, egy szent természetű lélek Istentől, méghozzá Gábriel arkangyal. A létezését így bár három jelentős vallás, a kereszténység, a judaizmus, és az iszlám fogadja el, de jelenlétét hangsúlyeltolódásokkal máshogyan magyarázzák.
A tanítás szerint:
a Szentléleknek vannak szellemi ajándékai:
bölcsességnek beszéde,
tudománynak beszéde,
hit,
és még sokféle más,
vannak szimbólumai:
víz,
olaj,
tűz,
szél,
és még sokféle más.
A Szentléleknek vannak ajándékai és gyümölcsei.
A Szentlélek káromlása megbocsáthatatlan bűn.

Amikor mondjuk az imádságot: „az Apa, A Fiú és a Szentlélek nevében”, akkor nyilván bele sem gondolunk, hogy milyen bonyolult és sokrétű értelmezése van ennek a Pünkösdhöz köthető fogalomnak.
A magyarázatokat nem is értjük mindig, de érezzük az ima és az ünnep jelentőségéből, hogy valami fontos és mélyebb összefüggésről van szó.

A nyelvtörténészek szerint csodás magyar anyanyelvünkben Kazinczy Ferenc 1808-ban alkotta ezt a szót.

A Szentlélek eljövetelének ünnepéhez kapcsolódóan számos népszokás és hiedelem alakult ki az évszázadok során. Ezek részben egyházi, részben világi, kereszténység előtti eredetűek.
Ezekről a pünkösdi tavaszváró népszokásokról már beszéltünk.

2026. húsvétján és pünkösdjén dörögnek a fegyverek, az emberiség pusztítja egymást, mégis legyen olyan kicsi szeglete a világnak, ahol békességben ünnepelhetjük Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét.

Írta: Szerkesztőség     2026. május 22. péntek 15:00